Aranyat izzó augusztus....

Ha valaki ráismer, ez Csanádi Imre "Hónapsoroló" c. versének egyik sora - a végén majd olvashatjátok a teljes verset - és tökéletesen kifejezi ennek a hónapnak a lényegét. A Nap beesési szöge most a legnagyobb, így a napsugárzás a legerősebb. Szó szerint perzsel a Nap. A beérett gabonát már learatták, lassan megőrlik az első szemeket, s készül az új kenyér. Szinte minden zöldségféle és gyümölcs most érik: a késő nyár és a kora ősz találkozása. A hajnalok már néha ősziesen frissek, de déltájban éget a Nap.

Tobzódunk a gyümölcsökben, akár egész nap jóllakat bennünket a mostani kínálat: görögdinnye, nyári alma, korai körte és szilva, őszibarack, korai szőlő, csemege kukorica. Itt-ott sárgadinnye, és némi késői sárgabarack. Az eltevés ideje, hogy aztán télen, a gyenge nappali fényben felbontott lekvárok és befőttek felidézzék az augusztusi nap aranyló fényét.

Kovászos uborka

Nos, ha valamit igazán magyarosnak és klasszikusnak lehet nevezni, akkor a kovászos uborka az. Ahány ház - annyi recept, annyi egyéni íz, de abban mindenki megegyezik, hogy a nyár slágere, egészségünk őre, és csodálatosan finom.

Mielőtt megosztanám veled a receptet, leírok egy történetet. Magam nem emlékszem rá pontosan, a szüleim elbeszéléséből tudom, de a mai napig sem tudok olyan ízűt készíteni, mint anyukám - azért az enyém sem elvetendő! - és ebben bizonyára szerepe van ennek a régi élménynek.

A családunkban nem volt szokás az uborkát nyersen enni. Apai nagymamám a salátának szánt uborkát is leforrázta, miután meghámozta. Mindkét családban szokásos volt a felszeletelt uborkát besózni, majd alaposan kifacsarni, a levét pedig nagyvonalúan kiönteni. A kovászos uborka azonban az egész uborkaszezonban ott ért a medence szélén (ezt később majd elmagyarázom) az 5 literes üvegben.

Saláta helyett - avagy erdei piknik

Ma kirándulni voltunk. Ez a városi ember kímélő sétája, csak itt a budai hegyekben, a kényelmes 10-12 km, amitől el sem fáradsz, de igazi erőnléti edzés - persze, ha minden nap megcsinálod. Spontán összejött csapat, közös rezgésszint... Minden társas összejövetel előbb vagy utóbb közös evésbe torkollik, elvégre nem túlélő túráról van szó. Miután az utunkba eső vadmálnát, szamócát és a kirándulók által elejtett magokból kikelt vadcseresznyét megdézsmáltuk, elérkezett a tűzrakás ideje.

Klasszikus-e az uborkasaláta?

Miközben a vacsorához szánt salátához gyalultam az uborkát, óhatatlanul eszembe jutott, hogy akkor most az uborkasaláta klasszikusnak számít-e? Úgy gondoltam, "megkérdem" jeles tanácsadóimat (Ínyesmestert és Angélát*), s mindketten válaszoltak is:

"A nyárba hajló tavasz egyik első öröme az 'idei' liba és az uborkasaláta; a gyenge, kapros, aludttejes tökfőzelék sem vetendő el a sült liba szomszédságából, sőt ugyanakkor jelen lehet az asztalon a kövérkés, de le nem puhult, gondosan meghámozott és jégen tartott kovászos uborka is, ám szigorúan meg kell kívánni, hogy a pecsenye mellett a díszhelyet az uborkasaláta foglalja el." (Magyar Elek: Jönnek a primőrök - cikk - kiemelés tőlem)

Angéla legalább 15 féle receptet vonultat fel a friss uborkához,

Vasárnapi rögtönzés

A szoros programok miatt a vasárnapi ebéd is előregyártott. A csirkecombok tegnap pirosra sültek, csak egy utolsó pirítás vár rájuk. Köretként jöhet a sütőben sült petrezselymes krumpli (nem vacakolok holmi burgonyákkal), és kísérőnek a "vasárnapi rögtönzés" nevű salátaköltemény.

Alapját egy "görögös" öntet képezi.

A kapor dícsérete :I

Tudod, vannak ételek, amelyek kapor nélkül egyszerűen elképzelhetetlenek. Saláták és nemsaláták is vannak közöttük. Mivel éppen szezonja van, úgy gondoltam, körüljárom én ezt a kapor kérdést.

A kaprot vagy szereted az illata és az íze miatt - ami végül is ugyanaz - vagy utálod. Pontosan, ahogy egyes ízeket és illatokat szeretsz, másokat nem. Ennek oka az érzelmeidben keresendő: amikor találkoztál vele, milyen szituációban voltál. Ha a találkozás kellemes helyzetben történt, biztosan szeretni fogod, ha valamilyen kellemetlen élmény kapcsolódik hozzá - még ha csak képzeletedben is, azaz nem volt valós az élmény, csak egy álom, mondjuk - biztosan irtózol tőle.

Ismét egy klasszikus: Cézár saláta

Böngésztem, vajon hányféle recept, és a keletkezésével kapcsolatban hányféle történet lelhető fel. Képtelenség megszámlálni, és legalább egy 300 oldalas könyv kellene hozzá, hogy a különböző keletkezési történeteket és recepteket elemezzük, összehasonlítsuk, és megállapíthassuk, milyen is volt valójában az első, az eredeti Cézár saláta. Ezt az élvezetet ezúttal meghagyom valaki másnak.

Egyet mindjárt leszögezhetünk: az időszámításunk előtti 44-ben meggyilkolt Julius caesarhoz semmi köze. Sőt valószínűleg annak sem, hogy római salátát javasolnak az elkészítéséhez - bár ez már adhat okot némi képzettársításhoz, amely aztán félreértésekhez vezethet... hát nagyon bonyolult dolog a gasztronómia :) -